The Troubles (a Gondok) II.

A brit gyarmati uralom megszüntetéséért az ír nép egyre erősebben harcolt, titkos társaságok alakultak. 1800-ban meghozták az Egyesítési Törvényt, amellyel eltörölték az ír parlamentet, létrejött az Egyesült Királyság. A 19. század közepe táján az ínséges esztendők miatt kb. 4 millió ír vándorolt ki Észak-Amerikába, Ausztráliába. 

1872-ben az angol parlament ír frakciója az autonómia követelésével lépett fel a Home Rule mozgalom keretében, 1879-ben megalakult a parasztság tömegszervezete a Land League, 1905-ben megalakult a Sinn Fein (Magunk erejéből) elnevezésű nacionalista párt.

1916-ban Dublinban felkelés tört ki (Húsvéti felkelés), ami erősödő népi mozgalmat eredményezett, és az 1919. januárban Dublinban összeült ír parlament kinyilvánította Írország függetlenségét. A Sinn Fein titkos katonai szervezete ekkor vette fel az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevet.

1922. január 7-én kötötték meg a Szabad Ír Államot létrehozó domíniumi szerződést, mely azonban Ulster kilenc grófsága közül hatra nem vonatkozott. Ez volt az a szerződés, amely meghúzta Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ma is fennálló határokat.

Ulster szabadon választhatott a szabadállam és Nagy- Britannia között, és parlamentjének protestáns többsége az utóbbi mellett döntött. Írország kettéosztását másfél évig tartó polgárháború követte, melynek befejeztével Ulster - belfasti székhelyű önkormányzattal, Észak-Írország néven - unióra lépett Nagy-Britannia Egyesült Királyságával.

A dublini székhelyű ír szabad állam parlamentje 1937- ben kivált a brit nemzetközösségből, új alkotmányt fogadott el, amely kimondta, hogy Írország szuverén és független állam, és kikiáltotta az Ír Köztársaságot. Ez utóbbit Nagy-Britannia csak 1940-es évek végén ismerte el.

1996 májusában megalakult az UVF (Ulster Volunteer Force) protestáns paramilitáris szervezet, válaszként az újból szeveződő IRA munkásságára. Az elkövetkező néhány évben az UVF több merényletet is véghezvitt, a célpontok főleg belfasti katolikusok voltak. 

1968-ban a NICRA (Northern Ireland Civil Rights Association) emberjogi szervezet tüntetéseket szervezett a katolikusokat súlytó diszkriminatív intézkedések ellen Derry városában. A loyalisták szerint a szervezet nem volt más, mint az IRA "trójai lova", ezért erőszaktól sem riadtak vissza a tüntetések visszaszorításában. Sokak szerint ez jelentette a Gondok kezdetét. 

Az események ettől kezdve felgyorsultak, és inkább az akció-reakció elvét követték.