The Troubles (a Gondok) I.

 

Írországban egyszerűen így nevezik azt az 1969-től sokak szerint napjainkig tartó folyamatot, melyben különböző paramilitáris szervezetek (pro és kontra angol kormányzat) próbálták érvényesíteni törekvéseikek, eszközökben nen válogatva. A Gondok alatt összesen 35oo ember vesztette életét. Magát a kifejezést eredetileg az 1919-1923 közötti időszakra használták, ekkor volt az ír függetlenedési háború és az ír polgárháború. A Gondok általánosan elfogadott vélemény szerint 1969-ben kezdődtek, és  1994-ben, a paramilitáris szervezetek által is aláírt tűzszünettel értek véget, valamint az 1998-ban aláírt Nagypénteki Egyezménnyel. Ez azonban nem jelentette  a vérengzések végét, 1998 augusztus 15-én, két hónappal a Nagypénteki Egyezmény után bomba robbant Omaghban, 29 életet követelve. A Gondok történetében ez volt a legtöbb áldozatot követelő merénylet, melyet az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) vállalt magára.  

Ebben az Opel Vectrában volt a pokolgép. A fénykép röviddel a robbanás előtt készült, a fényképezőgépet a robbanás helyszínétől nem messze találták meg.

Az ír protestánsok és katolikusok közötti konfliktus nem újkeletű, a 17-ik századba nyúlik vissza. Az angol hóditás után angol és skót protestánsok települtek be a sziget főként északi részére, Ulster megyébe. Az angol korona a telepeseket segitendő bevezetett egy sor diszkriminatív törvényt, melyek az ír katolikusokat súlytották.

1641-ben, az angol polgárháború kitörésével párhuzamosan az ulsteri katolikusok fellázadtak, és megtámadták a protestáns ír telepeseket. A polgárháborúban több mint tízezer protestáns vesztette életét.

1653 és 1658 között Angliát a polgárháborúban győztes Oliver Cromwell irányította, aki nemcsak megrögzött protestáns, de igen keménykezű kormányzó volt. 1649-ben seregével Írországba ment, hogy megtorolja azt, hogy az írek a polgárháborúban a katolikus angol király oldalára álltak. Cromwell a droghedai mészárlás nyitánya után körben meghódoltatta és feldúlta az országot, emberek ezreit mészárolva le.

Cromwellt az angol monarchia helyreállítása után II. Károly, majd őt II. Jakab követte. Jakab bevezetett egy sor olyan rendelkezdést, mely visszaállította jogaikba a katolikusokat. Amikor a katolikusok magasabb funkciókat is elkezdtek betölteni, mint az addig szokásos volt, az angol parlament gyanakodni kezdett, hogy a király vissza akarja hozni a katolicizmust. Jakab lánya, Mária, feleségül ment a protestáns Orániai Vilmoshoz, aki ezáltal Jakab jogos utódjává vált. Ezalatt megerősítették az ír hadsereget, arra az esetre, ha Jakabnak szüksége lenne rá.

1688-ban Jakabnak fia született, akit katolikusnak keresztelt, és azt akarta, hogy ő kövesse majd a trónon. A parlament ezzel nem értett egyet, és üzenetet küldtek Orániai Vilmosnak, hogy jöjjön, és foglalja el a trónt. 1689-ben el is foglalta, és az ulsteri protestánsok is biztosították őt támogatásukról. Jakab Franciaországba menekült.

1690-ben Jakab Írországba ment, hogy sereget gyűjtsön. Elkezdődött a harc az ír protestánsokkal. Végül a boyne-i csatában Orániai Vilmos és a protestánsok győzelmet arattak a katolikusok fölött. A csata emlékére minden évben felvonulnak a protestánsok a harc színhelyén (az Orániai Rend híres belfasti felvonulása).