2009. október 29., csütörtök

The Troubles (a Gondok) II.

A brit gyarmati uralom megszüntetéséért az ír nép egyre erősebben harcolt, titkos társaságok alakultak. 1800-ban meghozták az Egyesítési Törvényt, amellyel eltörölték az ír parlamentet, létrejött az Egyesült Királyság. A 19. század közepe táján az ínséges esztendők miatt kb. 4 millió ír vándorolt ki Észak-Amerikába, Ausztráliába. 

1872-ben az angol parlament ír frakciója az autonómia követelésével lépett fel a Home Rule mozgalom keretében, 1879-ben megalakult a parasztság tömegszervezete a Land League, 1905-ben megalakult a Sinn Fein (Magunk erejéből) elnevezésű nacionalista párt.

1916-ban Dublinban felkelés tört ki (Húsvéti felkelés), ami erősödő népi mozgalmat eredményezett, és az 1919. januárban Dublinban összeült ír parlament kinyilvánította Írország függetlenségét. A Sinn Fein titkos katonai szervezete ekkor vette fel az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevet.

1922. január 7-én kötötték meg a Szabad Ír Államot létrehozó domíniumi szerződést, mely azonban Ulster kilenc grófsága közül hatra nem vonatkozott. Ez volt az a szerződés, amely meghúzta Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ma is fennálló határokat.

Ulster szabadon választhatott a szabadállam és Nagy- Britannia között, és parlamentjének protestáns többsége az utóbbi mellett döntött. Írország kettéosztását másfél évig tartó polgárháború követte, melynek befejeztével Ulster - belfasti székhelyű önkormányzattal, Észak-Írország néven - unióra lépett Nagy-Britannia Egyesült Királyságával.

A dublini székhelyű ír szabad állam parlamentje 1937- ben kivált a brit nemzetközösségből, új alkotmányt fogadott el, amely kimondta, hogy Írország szuverén és független állam, és kikiáltotta az Ír Köztársaságot. Ez utóbbit Nagy-Britannia csak 1940-es évek végén ismerte el.


1996 májusában megalakult az UVF (Ulster Volunteer Force) protestáns paramilitáris szervezet, válaszként az újból szeveződő IRA munkásságára. Az elkövetkező néhány évben az UVF több merényletet is véghezvitt, a célpontok főleg belfasti katolikusok voltak. 



1968-ban a NICRA (Northern Ireland Civil Rights Association) emberjogi szervezet tüntetéseket szervezett a katolikusokat súlytó diszkriminatív intézkedések ellen Derry városában. A loyalisták szerint a szervezet nem volt más, mint az IRA "trójai lova", ezért erőszaktól sem riadtak vissza a tüntetések visszaszorításában. Sokak szerint ez jelentette a Gondok kezdetét. 



Az események ettől kezdve felgyorsultak, és inkább az akció-reakció elvét követték. 

2009. október 26., hétfő

The Troubles (a Gondok) I.


 


Írországban egyszerűen így nevezik azt az 1969-től sokak szerint napjainkig tartó folyamatot, melyben különböző paramilitáris szervezetek (pro és kontra angol kormányzat) próbálták érvényesíteni törekvéseikek, eszközökben nen válogatva. A Gondok alatt összesen 35oo ember vesztette életét. Magát a kifejezést eredetileg az 1919-1923 közötti időszakra használták, ekkor volt az ír függetlenedési háború és az ír polgárháború. A Gondok általánosan elfogadott vélemény szerint 1969-ben kezdődtek, és  1994-ben, a paramilitáris szervezetek által is aláírt tűzszünettel értek véget, valamint az 1998-ban aláírt Nagypénteki Egyezménnyel. Ez azonban nem jelentette  a vérengzések végét, 1998 augusztus 15-én, két hónappal a Nagypénteki Egyezmény után bomba robbant Omaghban, 29 életet követelve. A Gondok történetében ez volt a legtöbb áldozatot követelő merénylet, melyet az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) vállalt magára.  

Ebben az Opel Vectrában volt a pokolgép. A fénykép röviddel a robbanás előtt készült, a fényképezőgépet a robbanás helyszínétől nem messze találták meg.



Az ír protestánsok és katolikusok közötti konfliktus nem újkeletű, a 17-ik századba nyúlik vissza. Az angol hóditás után angol és skót protestánsok települtek be a sziget főként északi részére, Ulster megyébe. Az angol korona a telepeseket segitendő bevezetett egy sor diszkriminatív törvényt, melyek az ír katolikusokat súlytották.

1641-ben, az angol polgárháború kitörésével párhuzamosan az ulsteri katolikusok fellázadtak, és megtámadták a protestáns ír telepeseket. A polgárháborúban több mint tízezer protestáns vesztette életét.

1653 és 1658 között Angliát a polgárháborúban győztes Oliver Cromwell irányította, aki nemcsak megrögzött protestáns, de igen keménykezű kormányzó volt. 1649-ben seregével Írországba ment, hogy megtorolja azt, hogy az írek a polgárháborúban a katolikus angol király oldalára álltak. Cromwell a droghedai mészárlás nyitánya után körben meghódoltatta és feldúlta az országot, emberek ezreit mészárolva le.


Cromwellt az angol monarchia helyreállítása után II. Károly, majd őt II. Jakab követte. Jakab bevezetett egy sor olyan rendelkezdést, mely visszaállította jogaikba a katolikusokat. Amikor a katolikusok magasabb funkciókat is elkezdtek betölteni, mint az addig szokásos volt, az angol parlament gyanakodni kezdett, hogy a király vissza akarja hozni a katolicizmust. Jakab lánya, Mária, feleségül ment a protestáns Orániai Vilmoshoz, aki ezáltal Jakab jogos utódjává vált. Ezalatt megerősítették az ír hadsereget, arra az esetre, ha Jakabnak szüksége lenne rá.

1688-ban Jakabnak fia született, akit katolikusnak keresztelt, és azt akarta, hogy ő kövesse majd a trónon. A parlament ezzel nem értett egyet, és üzenetet küldtek Orániai Vilmosnak, hogy jöjjön, és foglalja el a trónt. 1689-ben el is foglalta, és az ulsteri protestánsok is biztosították őt támogatásukról. Jakab Franciaországba menekült.

1690-ben Jakab Írországba ment, hogy sereget gyűjtsön. Elkezdődött a harc az ír protestánsokkal. Végül a boyne-i csatában Orániai Vilmos és a protestánsok győzelmet arattak a katolikusok fölött. A csata emlékére minden évben felvonulnak a protestánsok a harc színhelyén (az Orániai Rend híres belfasti felvonulása). 



 

2009. október 21., szerda

At the Zoo 2.


minek a hosszú nyak, ha ezzel sem érem el?













zebrasorban













mi ez a sok ember???














ő már tudja a választ













csimpánz kilátással













lebontom ezt a kerítést, ha addig élek is!













A végére igazából egy videót szántam, de nem akarta csatolni, akit érdekel, kattintson rá: 

http://www.youtube.com/watch?v=mtlUuQw986Q


:)


At the Zoo

Múlt szombaton állatkerben voltuk. Az évszakot tekintve kivételesen szép idő volt, sütött a nap,tökéletes volt egy egész délutánt betöltő sétához:)


Belfast Laugh (a belfasti öböl)
























az ösvény a tapírhoz vezet (sajnos nem láttuk, mert elbújt:)















prérikutya 1













sok prérikutya












prérikutya 2 - munkásosztály












prérikutya 3 - na ki a főnök?












ez a gibbon éppen az élet nagy kérdésein rágódik - gondolkodom tehát gibbon












idén csíkos nadrág és kockás sál a divat:)












folyt.köv.



2009. október 15., csütörtök

Queen's University Belfast



A Queen's Universityt Viktória királynő alapította az 18oo-as évek közepén. Az egyetem 1849-ben nyitotta meg kapuit, a fentebb látható impozáns épületbe kezdetben 9o diák iratkozott be. Ma az egyetem közel 3oo épületben működik, a diákok száma pedig 24ooo. 

















2009. október 13., kedd

Üdv Belfastban

 Kicsit hihetetlen talán, hogy Európa e nyugati csücskében egy évtizede és néhány éve még polgárháborús hangulat uralkodott. Ma már csak rossz emlék ez az időszak, ami azonban még mindig ott él az emberek szívében és a város falain. 














Vannak, akik így fogadnak...



 








A fiatalabb generáció azonban már így...









Hőseinket nem feledjük.





















Loyalista kocsma